Betis–Real Madrid 1-0: húsz lövés, 3,16-os xG, nulla gól – Mourinho sorozata pont úgy ért véget, ahogy ő szokott nyerni

Húsz lövés. Három egész tizenhat századnyi várható gólérték. Nulla gól.

A Real Betis 1-0-ra legyőzte a Real Madridot a sevillai La Cartujában, és ezzel véget ért José Mourinho 38 mérkőzéses bajnoki veretlenségi sorozata. A számsor viszont valami mást is elárul, mint amit a szokásos „a Madrid rosszul játszott” magyarázat sugallna. A Real Madrid ezen az estén nem helyzetet nem tudott kialakítani – hanem befejezni.

A húsz lövés nem azt jelenti, amit elsőre gondolnánk

A mérkőzés két legfontosabb száma a 20-10-es lövésarány és a 3,16 – 0,96-os várható gólérték. Ha ezeket elosztjuk egymással, egy olyan adatot kapunk, amit a beszámolók általában nem emelnek ki: a Real Madrid egy lövése átlagosan bőven másfélszer annyit ért, mint a Betisé.

Ez azért fontos, mert kizár egy magyarázatot. Ha egy csapat sokat lő, de rossz helyzetekből, akkor a húsz lövés valójában húsz kényszerlövés a tizenhatoson kívülről – ilyenkor jogos azt mondani, hogy a támadójáték nem működött. Itt nem ez történt. A Real Madrid sok lövést adott le, és közben jó helyzeteket is teremtett. A 3,16-os érték nagyjából három megérdemelt gólt jelent.

Vagyis a vereségnek nem taktikai oka volt, hanem két nagyon konkrét oka: Álvaro Valles és a befejezés. A hazai kapus sorra hárította Vinícius Júnior, Dean Huijsen és Jude Bellingham próbálkozásait, a 14. percben pedig Vinícius lövése a kapufán csattant. Az ilyen esték a statisztika nyelvén kilengésnek számítanak – és a kilengések általában kiegyenlítődnek.

Ezért gondolom azt, hogy ez a Real Madrid szempontjából a legkevésbé riasztó vereségtípus. Sokkal rosszabb hír lett volna egy 0-0, húsz kényszerlövéssel és 0,8-as xG-vel.

A gól, amit a birtoklás nem tud előállítani

A Betis 58-42-es labdabirtoklási hátrányból nyert, az első negyedórában pedig még ennél is rosszabb volt az arány: a Real Madrid ekkor 74 százalékban birtokolta a labdát. Az egyetlen gól viszont pontosan abból a kategóriából érkezett, ahol ez az egész fölény semmit sem ér.

A 81. percben egy szöglet utáni kavarodásból esett: a beadás után a csereként beállt Nelson Deossa fejelt, Thibaut Courtois csak kiütni tudta a labdát, a kipattanót pedig Troy Parrott lőtte a hálóba. (A percet a források többsége 81-re teszi, egy-egy beszámoló 80-at, illetve 85-öt ír.)

Ez a gól három elemből állt össze: egy pontrúgás, egy kipattanó és egy tizenkét perccel korábban becserélt csatár. Egyik sem az a fajta erőforrás, amit fölényes labdabirtoklással lehet előállítani – viszont mindhárom megtervezhető. Manuel Pellegrini a 69. percben egyszerre küldte pályára Deossát és Parrottot, vagyis pontosan azt a két embert, aki tizenkét perccel később a gólt szerezte. Ez a fajta csere nem véletlenül jön be.

Miért pont ez a vereség fáj Mourinhónak

A sorozat, ami ma este megszakadt, tiszteletet parancsoló: zsinórban 38 veretlen bajnoki, a Fenerbahçe, a Benfica és a Real Madrid élén együttvéve. A saját rekordja 40 mérkőzés, amelyet a Chelsea-vel állított fel a 2004/05-ös idényben – tehát két meccsel a csúcs előtt állt meg.

Érdemes viszont észrevenni, mit mér ez a szám. Egy három klubon átívelő veretlenségi sorozat nem a csúcsteljesítményről szól, hanem a padlóról: arról, hogy Mourinho csapatai nem szoktak kikapni, függetlenül attól, hol dolgozik éppen. Ezért volt a megszakadása kérdés ideje.

Ami viszont ennél is beszédesebb: a mérkőzés forgatókönyve pontosan az volt, amilyennel Mourinho a saját sikereit felépítette. Kevesebb labda, kevesebb lövés, egy pontrúgás, egy kipattanó, egy kiemelkedő kapusteljesítmény, és a végén egy megvédett tizenegyes. Ez a Mourinho-recept – csak ezúttal a másik oldalon állt.

És itt érdemes egy tévedést is kiigazítani, mert több helyen terjed: nem arról van szó, hogy Mourinho pályafutása során először nyerte volna meg egy klubnál az első három bajnokiját. Az igaz állítás szűkebb: ez volt a legjobb rajtja a Real Madrid kispadján, korábban madridi edzőként soha nem nyerte meg a bajnokság első három fordulóját. Ma este ez a sorozat is véget ért.

A hajrá két jelenete – és amit a sárga lapok elárulnak

A 88. percben a csereként beállt Carlos Espí ollózással betalált, a VAR viszont lest jelzett: a beszámolók szerint Vinícius négy passzal a gól előtt volt lesen. Ez a fajta érvénytelenítés – amikor a leshelyzet nem a befejezésnél, hanem az akció elején keletkezik – rendszerint a legnehezebben elfogadható a támadó csapatnak, mert a pályán senki nem érzékeli valós időben.

Aztán a 90+7. percben jött a mérkőzés utolsó jelenete: a játékvezető tizenegyest ítélt, mert Natan szabálytalankodott Vinícius ellen. Kylian Mbappé lövését Valles a bal oldalára vetődve védte. A játékvezető ezután újrarúgatta volna a büntetőt, mert úgy látta, Marc Bartra túl korán lépett be a tizenhatoson – a VAR viszont felülbírálta ezt, így a védés érvényben maradt.

Figyelemre méltó, hogy itt a VAR nem a támadó, hanem a védekező csapat javára avatkozott be. Ez ritkán kap figyelmet, pedig ugyanaz a rendszer ugyanazon a logikán működik mindkét irányban.

A lapstatisztika pedig önálló történetet mesél: a Real Madridnál négy játékos és a vezetőedző is sárgát kapott, Vinícius pedig még a 90+9. percben is. A katalán sajtó szerint a hajrában a madridi játékosok gyakorlatilag mindent reklamáltak a játékvezetőnél. Ez véleményem szerint nem a bíráskodásról szól, hanem a frusztrációról: egy csapat, amelyik 3,16-os xG-nél tart és nem vezet, a hajrában általában a játékvezetőnél keresi a magyarázatot.

A tabella, ami most félrevezet

A mérkőzés után három csapat állt kilenc ponttal: a Barcelona, a Real Madrid és a Betis. A sorrendet viszont nem érdemes komolyan venni, és nem is a gólkülönbség miatt.

• Barcelona – 9 pont, 3 mérkőzés, +10

• Real Madrid – 9 pont, 4 mérkőzés, +7

• Real Betis – 9 pont, 4 mérkőzés, 0

A Barcelona egy meccsel kevesebbet játszott, a negyedik forduló pedig ezzel a péntek estivel épphogy elkezdődött – a mezőny többi része a hétvégén lép pályára. A tabella tehát vasárnap este lesz először értelmezhető.

Egy dolog viszont már most kiolvasható belőle: a Betis nulla gólkülönbséggel áll kilenc ponton. Egy olyan csapatnál, amely most győzte le a bajnoki címvédőt húsz lövés ellenében, ez a szám azt mutatja, hogy az eredményeik nem a fölényből, hanem a szűk meccsek megnyeréséből jönnek. Ez izgalmas, de nem feltétlenül fenntartható modell.

A jegyzőkönyv

Real Betis: Álvaro Valles – Héctor Bellerín, Diego Llorente, Natan, Fran García – Facundo Bernal, Marc Roca – Antony, Isco, Pablo Fornals – Cucho Hernández. Vezetőedző: Manuel Pellegrini.

Real Madrid: Courtois – Denzel Dumfries, Ibrahima Konaté, Dean Huijsen, Marc Cucurella – Federico Valverde, Eduardo Camavinga – Arda Güler, Jude Bellingham, Vinícius Júnior – Kylian Mbappé. Vezetőedző: José Mourinho.

Mindkét edző három helyen változtatott: Mourinho Dumfriest, Konatét és Arda Gülert állította be Alexander-Arnold, Rüdiger és Brahim helyére.

Cserék a Betisnél: 39. perc Bartra (Llorente helyére, sérülés miatt); 60. perc Fidalgo (Isco); 69. perc Deossa (Bernal) és Parrott (Cucho Hernández); 77. perc Riquelme (Antony). A Real Madridnál: 64. perc Bernardo Silva (Camavinga); 65. perc Alexander-Arnold (Dumfries) és Yan Diomande (Arda Güler); 82. perc Espí (Valverde); 88. perc Carreras (Cucurella).

Sárga lap: 55. perc Arda Güler és Konaté, 62. perc Mourinho vezetőedző, 64. perc Camavinga, 90+9. perc Vinícius (Real Madrid); 64. perc Bernal, 83. perc Marc Roca, 90+3. perc Natan (Betis). Kiállítás nem volt.

Diego Llorente a 39. percben hagyta el a pályát, miután összefejelt saját csapattársával, Marc Rocával. Egy helyi lap orrsérülésről írt, ezt a klub nem erősítette meg.

Egy különlegesség: a mérkőzés elején a játékvezetőnek többször meg kellett szakítania a játékot, mert a meccslabdák nem voltak megfelelően felfújva. Az egyik beszámoló szerint az első kilenc percben ötször állt emiatt a játék, és mind a tizennégy labdát újra fel kellett fújni; egy másik lap három első félidei labdacseréről ír. A két forrás számai eltérnek, a jelenség maga viszont megerősített.

Magyar szemmel

Ezen a mérkőzésen nem volt magyar érintettség: sem a Betis, sem a Real Madrid keretében nincs magyar játékos, a két vezetőedző portugál, illetve chilei, a játékvezetői stáb pedig teljes egészében spanyol volt.

Amit nem közlünk

• Mérkőzés utáni nyilatkozatokat. A cikk lezárásakor egyetlen hiteles, lefújás utáni idézet sem volt elérhető. A keringő Mourinho- és Pellegrini-mondatok a szerdai és csütörtöki, tehát mérkőzés előtti sajtótájékoztatókról származnak.

• A szabálytalanságok, lesek és blokkolt lövések számát, valamint Courtois védéseinek számát. A nagy statisztikai oldalak a cikk lezárásakor még a mérkőzés előtti állapotot mutatták.

• A kapura tartó lövések és a szögletek számát tényként. Csak egyetlen, másodlagos forrásból találtuk meg őket (8-5, illetve 10-6 a Real Madrid javára).

• Azt, hogy Pellegrini most először győzte le a Real Madridot betisi edzőként. Egy forrás szerint kilenc korábbi kísérlete nem sikerült, de a cikk dátuma ellentmondásos.

A LaLiga további híreit és beszámolóinkat a LaLiga rovatban találod.