Kubala László: a magyar menekült, akiből a Barcelona legnagyobb legendája lett

Amikor az FC Barcelona 1999-ben, a fennállásának századik évfordulóján megszavaztatta a szurkolóit arról, ki volt a klub valaha volt legjobb játékosa, nem Johan Cruyff és nem Diego Maradona nyert. Egy Budapesten született csatár lett az első: Kubala László.

A magyar futball egyik legnagyobb alakjának pályafutása itthon jóval kevésbé ismert, mint Puskásé, pedig a spanyol futballra gyakorolt hatása alighanem még nagyobb volt. Ő tette a Barcelonát újra nagy klubbá – és részben miatta épült fel a Camp Nou.

Budapesttől Pozsonyig

Kubala László 1927. június 10-én született Budapesten, szlovák és lengyel felmenőkkel rendelkező családban. Tizenévesen a Ganz TE-nél kezdett futballozni, és olyan gyorsan fejlődött, hogy már kamaszként a nála évekkel idősebbek között játszott.

Tizennyolc évesen a Ferencvároshoz igazolt, ahol 49 mérkőzésen 27 gólt szerzett – csapattársa volt a későbbi Aranycsapat-legenda, Kocsis Sándor is. A sorkatonai szolgálat elől 1946-ban hagyta el Magyarországot, és Csehszlovákiában, a pozsonyi Slovan csapatában folytatta, ahol 33 meccsen 14-szer talált be.

Az itt töltött idő a pályafutásánál is fontosabb dolgot hozott: megismerkedett Anna Viola Daučíkkal, akit 1947-ben feleségül vett. A felesége bátyja, Ferdinand Daučík később a Barcelona vezetőedzőjeként írta be magát a klub történelmébe.

Menekülés és a barcelonai szerződés

1949-ben Kubala a háború utáni Kelet-Európából nyugatra menekült. Hontalan futballistaként élt, egy emigránsokból álló, Hungária néven ismert csapatban játszott, és a nemzetközi szövetség eltíltása is végigkísérte az átigazolását.

Végül 1950-ben az FC Barcelona szerződtette. A döntés a klub egész 20. századi történetét átírta.

Az öt kupa szezonja

Kubala első teljes idénye, az 1951/52-es szezon a klubtörténet egyik legendás éve lett. A sógora, Ferdinand Daučík által irányított Barcelona öt trófeát nyert egyetlen szezonban: a bajnokságot, a spanyol kupát, a Latin-kupát, a Copa Eva Duartét és a Copa Martini Rossit. A katalán futballtörténelem azóta is „öt kupa” szezonként említi.

Kubala ebben az idényben 19 bajnoki mérkőzésen 26 gólt szerzett – olyan átlag, amilyet a spanyol bajnokság addig nem látott.

Hét gól egy meccsen – ami máig rekord

Ennek a szezonnak a csúcspontja 1952. február 10-én érkezett. A Barcelona 9–0-ra verte a Sporting Gijónt, és a kilenc gólból hetet Kubala szerzett.

Ez a teljesítmény a mai napig a La Liga rekordja egyetlen mérkőzésen szerzett gólok számát tekintve – holtversenyben Eulogio Martínezzel, aki szintén a Barcelonában érte el ugyanezt. Sem Alfredo Di Stéfano, sem Lionel Messi, sem Cristiano Ronaldo nem tudta megújítani. Ugyanebben az idényben Kubala öt gólt lőtt a Celta Vigónak, és mesterhármast ért el a Sevilla és a Racing Santander ellen is.

Tuberkulózis, majd visszatérés

A csúcsot majdnem tragédia követte. Az 1952/53-as szezonban Kubala tuberkulózist kapott, és a bajnokság nagy részét kihagyta – a pályafutása, sőt az élete is veszélybe került.

A felépülése után azonban visszatért, és a szezon hajrájában segítette a Barcelonát újabb bajnoki címhez és kupagyőzelemhez. A történet a katalán futball egyik legtöbbet mesélt legendája lett.

A stadion, amit ő épített

Kubala hatása nem mérhető kizárólag gólokban. A Barcelona akkori otthona, a Les Corts egyszerűen kicsi lett: a magyar csatárra kíváncsi tömeg már nem fért be a lelátókra.

A klub válasza egy új, sokkal nagyobb aréna megépítése volt: a Camp Nou 1957-ben nyitotta meg a kapuit. A klub hivatalos történeti összefoglalója is úgy fogalmaz, hogy Kubala megváltoztatta a klub történetét, és hogy a Camp Nou felépítése az ő nevéhez köthető.

Három válogatott

Kubala pályafutásának egyik legkülönlegesebb részlete, hogy három ország válogatottjában is pályára lépett hivatalos mérkőzésen: Magyarországéban, Csehszlovákiáéban és Spanyolországéban. Barátságos találkozókon emellett szlovák és katalán színekben is szerepelt.

Ez a mai szabályok mellett elképzelhetetlen életrajz tökéletesen leképezi a korszakot, amelyben élt: a határok, az állampolgárságok és a politikai rendszerek folyamatosan változtak körülötte.

Espanyol, edzői pálya, örökség

Kubala 1961-ig játszott a Barcelona első csapatában. A klub hivatalos adatbázisa szerint 256 tétmérkőzésen 194 gólt szerzett – más számítások, amelyek a nem hivatalos találkozókat is beleveszik, 361 meccsen 288 gólról szólnak. Mindeznek a végén négy bajnoki cím, öt spanyol kupa, két Vásárvárosok kupája és egy Latin-kupa állt a neve mellett.

Pályafutása végén a városi rivális Espanyol játékosa lett – ez a spanyol futballban ritka átjárás jól mutatja, mennyire különleges státusza volt Barcelonában. Később a Barcelona vezetőedzőjeként is dolgozott, majd 1969 és 1980 között a spanyol válogatott szövetségi kapitánya volt – több mint egy évtizeden át.

Kubala László 2002. május 17-én hunyt el. Emlékét szobor őrzi a Camp Nou előtt, Barcelonában sétány viseli a nevét, Joan Manuel Serrat dalt írt róla, és még játékoskorában játékfilm készült az életéről.

A spanyol bajnokság történetének kevés olyan alakja van, akinek a hatása ennyire túlmutat a statisztikákon. Magyar szempontból pedig különösen érdemes számon tartani: Barcelonában ma is úgy beszélnek róla, mint a klub egyik alapító atyjáról.