Az Athletic Club 1898-ban alakult Bilbaóban. A futballt brit dokkmunkások és Angliát megjárt baszk diákok hozták a városba – innen az angolos név, amelyet a klub büszkén visel a mai napig, bár a Franco-rendszer alatt egy időre kényszerűen Atlético de Bilbaóra kellett változtatnia.
A kezdetek és Pichichi
A klub a spanyol futball hőskorának meghatározó szereplője volt: sorra nyerte a korai kupakiírásokat. Az 1913-ban átadott San Mamés Spanyolország egyik első célzottan futballra épült stadionja volt.
Ennek a korszaknak a hőse Pichichi, aki 1913. augusztus 21-én megszerezte az új stadion legelső gólját. Mindössze 29 évesen, 1922-ben hunyt el – az ő emlékére nevezték el a spanyol bajnokság gólkirályi díját, a Pichichi-troféát, amelyet a mai napig így hívnak.
A cantera-filozófia
Az Athletic világszerte egyedülálló elve, hogy kizárólag baszk származású vagy baszk földön nevelkedett játékosokat szerepeltet. A klub értelmezésében ez a tágabb Baszkföldet jelenti: Bizkaia, Gipuzkoa, Álava és Navarra Spanyolországban, valamint a franciaországi baszk tartományok is.
A politika a 20. század elején alakult ki, és azóta változatlan. Az utánpótlás motorja a lezamai akadémia, amely folyamatosan termeli a bajnokságban megálló tehetségeket. A női csapat is ugyanezt az elvet követi.
Az aranykor: Pentland és a nagy támadósor
Az 1930-as évek hozták el a klub első nagy korszakát. Az angol Fred Pentland irányítása alatt épült fel a klub első legendás támadósora – Lafuente, Iraragorri, Bata, Chirri és Gorostiza –, amely az 1930-as években négy bajnoki címet és négy kupát nyert.
Ebből az időszakból származik a klub La Liga-történetének legnagyobb arányú győzelme is: 1931. február 8-án a San Mamésben 12–1-re verte az FC Barcelonát.
Clemente és a nyolcvanas évek
Hosszú várakozás után a következő nagy korszak Javier Clemente vezetőedző alatt érkezett. Az Athletic 1982/83-ban – 27 év várakozás után, az utolsó forduló drámájában Las Palmasban – megnyerte a bajnokságot, majd 1983/84-ben megismételte, ráadásul a kupával kiegészítve.
Ezek a címek Bilbaóban tömeges ünneplést hoztak, és ekkor született meg a klub legszebb hagyománya: a győztes csapat a gabarra nevű uszályon vonul végig a Nervión folyón, miközben több százezren állják körül a partot.
A hosszú várakozás és a 2024-es diadal
Az 1984-es duplázás után negyvenéves trófeaszünet következett. Közben az Athletic 2012-ben európai döntőbe jutott: az Európa-ligában a Manchester United, a Schalke és a Sporting kiejtése után az Atlético Madrid állította meg a fináléban.
A várakozás 2024-ben ért véget, amikor az oroszlánok elhódították a Copa del Reyt – és a gabarra négy évtized után újra kifutott a Nerviónra. A lendület a bajnokságban is megmutatkozott: a következő szezonban a negyedik hellyel 2015 óta először jutott ki a Bajnokok Ligájába.
Riválisok és szurkolói kultúra
Az Athletic legfontosabb mérkőzése a baszk derbi a Real Sociedad ellen – a két klub összecsapása az egész régiót megállítja. A harmadik baszk élvonalbeli szereplő, az Alavés elleni találkozók is kiemelt jelentőségűek.
A csapat beceneve Los Leones, azaz „az oroszlánok”: a név a stadion mellett álló Szent Mamés-templomra utal – a szent a legenda szerint megszelídítette a rá uszított oroszlánokat. A klub tagjai választják az elnököt, így az Athletic a szurkolók tulajdonában álló klubok modelljét követi.
Az Athletic a 2026/27-es szezonban
A baszkok célja a nemzetközi kupaindulás megőrzése, a kupasorozatokban való mély menetelés és természetesen a baszk derbik megnyerése.
A friss Athletic Bilbao híreket, az átigazolásokat, a keretet, a fordulónkénti menetrendet és az eredményeket ezen az oldalon követheted magyarul.
