0 élő mérkőzés
Főoldal/Csapatok/Elche CF
Elche CF
La Liga EA Sports

Elche CF

Alapítva 1923·Stadion: Estadio Manuel Martínez Valero
12.
Tabella pozíció
0
Pontszám
0
Győzelem
0
Szerzett gól
0
Gólkülönbség
0
Játszott meccs
Következő mérkőzés · La Liga · 1. fordulóKIEMELT
Deportivo La Coruña
Deportivo
21:00
2026. 08. 17., hétfő
VS
Elche CF
Elche

A klubról

Az Elche CF Alicante tartomány pálmaligeteiről híres városának klubja, amelynek aranykora a hatvanas évekre esett: 1963/64-ben ötödik lett a La Ligában, 1969-ben pedig kupadöntőt játszott.

A fehér alapon zöld sávot viselő csapat a 2025/26-os szezonra jutott vissza az élvonalba, és megőrizte a tagságát. Otthona a Martínez Valero, amely világbajnoki mérkőzéseknek is helyet adott.

Sikerek

  • Legjobb La Liga-helyezés: 5. hely (1963/64)

  • Copa del Rey-döntős: 1969 (Athletic Club ellen 1–0)

  • Többszörös másodosztályú feljutás, legutóbb a 2025/26-os szezonra

  • Stadionja, a Martínez Valero az 1982-es világbajnokság helyszíne volt

Keret / 2026/27

Keret adat nem érhető el.

Eredmények / 2026/27

Nincs elérhető befejezett mérkőzés.

Statisztika / 2026/27

12.
Tabella pozíció
0
Pontszám
0
Játszott meccs
0
Győzelem
0
Döntetlen
0
Vereség
0
Szerzett gól
0
Kapott gól
0
Gólkülönbség

Történelem

Az Elche CF 1923-ban alakult a Valenciai Közösség déli részén, Alicante tartományban fekvő Elchében. A város két dologról ismert: az UNESCO világörökségének részét képező pálmaligetről és a spanyol cipőipar központjáról – a klub identitása mindkettőhöz kötődik.

A hatvanas évek aranykora

Az Elche történetének legfényesebb korszaka az 1960-as évekre esett. A klub 1959-ben jutott fel a La Ligába, és onnan több mint egy évtizeden át megszakítás nélkül az élvonal szereplője maradt.

A csúcspont az 1963/64-es szezon ötödik helye volt – ez a mai napig a klub legjobb bajnoki eredménye. Ebben az időszakban az Elche a spanyol futball elismert középcsapata volt, amely rendszeresen borsot tört a nagyok orra alá.

1969: kupadöntő

A korszak megkoronázása az 1969-es Copa del Rey-döntő volt, a klub eddigi egyetlen nagy fináléja. Az ellenfél az Athletic Club volt, amely 1–0-ra győzött – a trófea így elmaradt, a döntőbe jutás viszont a klubtörténet legnagyobb eredménye maradt.

Évtizedek az alsóbb osztályokban

Az aranykor után hosszú hullámvölgy következett: az Elche a hetvenes évektől jellemzően a másodosztály szereplője lett, alkalmi élvonalbeli visszatérésekkel. A klub számára a fenntartható gazdálkodás évtizedeken át nehézséget jelentett.

2015: kiesés a pályán kívül

A klub történetének legkeserűbb epizódja 2015-höz kötődik. Az Elche a 2014/15-ös szezont a tizenharmadik helyen zárta, tehát sportszakmailag bennmaradt – adótartozásai miatt azonban a spanyol szövetség adminisztratív úton visszasorolta a másodosztályba.

Az eset Spanyolország-szerte vitát váltott ki, és jól mutatta, milyen szigorú pénzügyi keretek között működnek a spanyol klubok. Az Elchének évekbe telt, míg helyreállt a működése.

Visszakapaszkodás

A klub 2020-ban jutott vissza az élvonalba, majd néhány szezon után újra kiesett. A következő építőmunka gyorsan meghozta az eredményét: az Elche a 2025/26-os idényre jutott vissza a La Ligába, és első évében ki is harcolta a bennmaradást.

Riválisok és szurkolói kultúra

Az Elche legfontosabb mérkőzései a régiós találkozók: a szomszédvári Hercules elleni alicantei derbi, valamint a Valencia és a Villarreal elleni összecsapások.

A csapatot a fehér mezen végigfutó zöld sáv után franjiverdes, azaz „zöld sávosok” néven emlegetik. A szurkolói bázis erősen helyi jellegű: a klub a város és a környező települések közös ügye.

Az Elche a 2026/27-es szezonban

A csapat a 2025/26-os bajnokságot a tizenötödik helyen zárta, így megőrizte élvonalbeli tagságát. A 2026/27-es cél a bennmaradás minél korábbi bebiztosítása és a hazai pálya előnyének kihasználása.

A friss Elche híreket, az átigazolásokat, a keretet, a fordulónkénti menetrendet és az eredményeket ezen az oldalon követheted magyarul.

Stadion

Az Elche otthona az Estadio Manuel Martínez Valero, amely 1976 óta a klub pályája. A több mint 30 ezer fős befogadóképességével a stadion jóval nagyobb, mint amit a város mérete indokolna – ez a hatvanas évek aranykorának öröksége.

A létesítmény névadója a klub egykori elnöke, aki az építését is kezdeményezte. A stadion legnagyobb nemzetközi pillanata az 1982-es világbajnokság volt: a torna csoportmérkőzései közül többet is itt rendeztek.

A Martínez Valero tágas, nyílt szerkezetű aréna, amely a spanyol déli klubok jellegzetes hangulatát hozza: a hazai szurkolók a másodosztályú években is kitartottak, és a feljutások idején rendre megtöltötték a lelátót.